gondolni most rád nehéz,
érinteni akarnálak,
ehelyett a gondolat emészt,
és a másodpercek is fájnak,
jobban teszed ha most elmész,
a gondolatomból egy másik tájra,
elszáguldasz,mint a szélvész,
'kinek gyorsaságban nincsen párja.


de ne! ó, ne mégse! az égszerelmére,NE!
gyere vissza, hadd ábrándozzak,
ettől más ember csak félne,
hogy gondolatommal hozzád áthajózzak,
de ott vagyok mégis, ezt tartsd észbe,
ilyen érzelmeknél, az emberek erre hajlamosak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.